2011. szeptember 7., szerda

Lassan hétvége

Már várom a hétvégét, a lóra ülést. Ha csak sétálni is de már nagyon várom.
Kint a ménesbe van egy arab csődi, Gedeonnak hívják, ő a legszimpibb. Szürke, és ma reggelre csupa szar volt, ezért sokan elkerülték. Nembaj megpucoltam, és a sörényét befontam. Egész délelőtt úgy maradt. A nap nagy része úgy telt mint az eddigiek, azt leszámítva hogy most többen jöttek ki lovagolni. Hát alig fértek be. Mostuk a lábát a Zsarnoknak (marmagassága közelíti a 2m-t) amikor elkezdtem bevezetni a bal oldalán, ő valami érdekeset látott a túloldalon, és átlépett oda, és mikor elkezdtem volna átmenni a túloldalára mert hát nem a legkönnyebben mozgatható teremtés megkaptam a megjegyzést, hogy ők a másik oldalon szokták vezetni a lovat. nagylevegő- kifúj-nagylevegő-kifúj.
Aztán ki lettem röhögve mert a nehezen

nyíló ajtóval szenvedtem. Viszont amikor a versenylovát etettem nembírt volna segíteni. Bár ilyen embernek inkább nem kell a segítsége.
Utána volt egy pozitív élmény is egy ottani lovastól. Odajött és megkért hogy csináljuk meg, majd elment, és visszajött segíteni. Ott pakolt velünk.
Abrak után összepakoltunk, és jöttünk.
A kaját szóra se méltatnám..
A képen Kemir V-5, az egyik csődör. Mindenkire sunyít és támad, de összességében aranyos ló, és csődör létére nyugodt, és normális.

Ma az istálló előtt néztük a lovasokat, és éreztem hogy valaki ott van mellettem, fogja a kezem, és közbe tépi a haját hogy ezek a bábolnai versenylovasok..